Jelenlegi hely

Meg tudnátok győzni?

Üdv, most regisztráltam és azért írok, mert tanulni szeretnék. Először gyakori kérdésekre szerettem volna kiírni ezt, de rá kellett jönnöm, hogy tapasztalt emberek segítségére szorulok, nem pedig unatkozó kisiskolásokra akik a kérdéseim alá trollkodnak és folyton lehülyéznek. Bár, itt nagyobb az esélye annak, hogy hülyének tartsatok. A Linux tudásom egyenlőre a padlót verdesi.

Több kérdésem is felmerült a Linux működésével kapcsolatban illetve szeretnék meggyőződni arról is, hogy érdemes-e nekem Arch Linuxra váltanom. Valamiért NAGYON vonz az Arch Linux, pedig nem ismerem. Egy igen különös vonzalmat kezdtem érezni iránta, ami idáig vezetett. Olvasgattam is mindenfelől, de nem csillapodott a Linux utáni éhségem, az Arch Linux pedig egyre csak undort keltett benne. (Remélem ezzel azért NEM bántom meg a közösséget, NEM az a célom.)

ui, még a kérdéssorozat előtt: Konyhanyelvet szeretnék, mielőtt mindenféle szakszóval megtámadnátok. Tényleg csak most ismerkedem.

Kezdeném az elején az értetlenkedésemet:

Linux:
Ugyebár a Linux maga egy "kernel", vagy rendszermag. Ez, ahogy a Linux legnagyobb világa nyílt forráskódul. A GNU/Linux jelenlegi fejlesztője az ismert Lius...stb
Mivel minden nyílt, adódik a kérdés, hogy honnan ered mindez. Nem a történelmi eredet érdekel, hanem a JELEN:

Javítsatok ki, ha tévedek:
Tehát Lius fejleszti a GNU/Linux-ot, ami csak a rendszermag. És ennek a forrását használják a Linux disztribúciók? Ez így van? (Másik elképzelésem, hogy a GNU/Linux minden disztró számára egy másolat és mindenki a sajátját fejleszti, de ez eltér attól a hírtől, miszerint Lius ezt fejleszti.) Harmadik lehetőség, hogy ennek csak egy részét fejleszti Lius, de ebben az esetben komoly összeütközések lennének az adott rendszer(disztó) és a Lius által kiadott dolgok között.
Ezt a részt kérlek tegyétek nekem tisztába.

Operációs rendszer:
Ha Arch fórum, akkor vegyük az Arch-ot példának. Miben tér el a komplett disztribúció a Kerneltől? (Grafikus egyebeket félretéve, mert ezt sem értem igazán, tehát ezt majd később szeretném tisztázni, ha lehet) Maradnék az álláspontomnál, miszerint a GNU/Linuxot forrásként használják a disztrók. (Persze tévedhetek így értelmét nyeri az értetlenségem)
Ez a kernel pontosan mit takar? Ha ebben a részben vannak a hibák, hisz ez szerintem több ezer, tízezer, százezer vagy akár millió kód, akkor mit ad egy-egy disztribúció? Miben járul hozzá a foltoknak?
Még sincs igazam, mindenki maga fejleszti a saját GNU/Linux kernelét?
Állítólag minden ami GNU/Linux kernelű, az kompatibilis minden társával, ebben az esetben, a kernel nem lehet disztrónként más.

Ez eddig körülbelül két kérdése, de lehet, hogy több is, ha valaki megérti és jobban tudja, hogy mit szeretnék tudni.

Arch Linux:
Állítólag minden ami GNU/Linux alapú az kompatibilis mindennel.
Olvasotaim alapján egy felépítési Struktúra jelent meg előttem, ami nem feltétlenül hibátlan:

GNU/Linux - Ez a kernel, ez mindennek az alapja.

Ebből született meg néhány alcsoport:

-Debian
-Slackware
-Red Hat

A Slackwareből és a Crux-ból született meg az Arch. (Jelen tudásom szerint)

Állítólag a Slackware grafikus/szoftveres tárháza igen kicsi egy Debian-hoz képest, ebből kifolyólag valószínűnek tartom, hogy az Arch tárháza sem lehet nagyobb/jobb, mint a Debian-é (Ubuntu szoftverközpont... hasonló egyszerű, felhasználóknak szánt dolgok)

Annnyit tudok, hogy Arch Linuxnak több "repository" tárháza is van, ezek között a hivatalos, a közösség általi. Illetve tudok a KDE grafikus felületéről, aminek sajátos tárháza is van.

INNENTŐL kezdve TELJES KÉPZAVAR:
Arch saját "tárház"(Azért írom ennek, mert a repository kifejezéssel nem vagyok tökéletesen tisztában, nem tudom, hogy használhatom-e ennek a kifejezésére és a profikat pedig nem szeretném kiakasztani)
KDE saját "tárház" Ezek szerint vannak közös pontok... A KDE más rendszereken is lehet, hisz azok is disztrók.

Innentől kezdve adódik a kérdés, hogy, egy adott diszrtó 3 részből áll?
- GNU/Linux
- Arch (jelen esetben) Amiről nem tudom mit nyújt, mint disztribúció, habár tisztában vagyok az Arch Linux alapelvekkel, nem tudom, hogy miket ad plusszként ez a középső dolog ami a GNU/Linux és az utolsó pnotom, a keretrendszer között áll
- Keretrendszer (jelen esetben KDE, de akármi más is lehet)

Egyszerűre lefordítva, mit nyújt egy adott disztribúció a GNU/Linux és a keretrendszer között? Állítólag az Arch egy Letisztult, a legnagyobb egyszerűségre törekvő rendszer, célja az egyszerűség és a fejlettség, a legegyszerűbb parancsok használata a a bonyolultság felett, a grafikus környezet felett.
Nem értem, Ha GNU/Linux egy forrása a disztróknak, akkor az Arch mibe nyúlhat bele?

Hová a frissesség és a biztonság, ha a GNU/Linux-ban, az alapokban lehetnek foltozandó hibák, vagy egyszerűtlenségek???
Minden alkalommal az jár az eszemben, hogy tévedek és mindenki maga írja a kernelét, de ebben az esetben nem áll össze számomra a kép, vagyis inkább szétesik a kép és nem tudok rájönni a működésre...

Mire jó, vagy mire való az operációs rendszer:
Az Arch Linux elvei alapján ő veti el leginkább a Grafikusságot a felhasználóbarátságot. Ennek oka volt, hogy erre a fórumra tévedtem és ide írom a kérdéseimet. Ha NEM grafikus felhasználóknak van az Arch, akkor MINEK? Én nem így nevelkedtem, nekem a játékok, a mindenféle program, videófelvétel, videóvágás, szövegszerkesztés, Weblapkészítés...mindenféle grafikus dolog a világom, tehát NEM tudom megérteni, hogy mire jó egy Arch.
NE ÉRTSETEK félre, egy DEBIAN, ami szerver rendszer, az karakteres, azt megértem, hisz a Grafikus környezet nagyon lassú, de a szerverséget, szerintem a Debian uralja, nem a Slackware. Ezért nem értem, hogy mit szeretne kezdeni egy más disztribúció, például az Arch. Ha se nem szerver, se nem Felhasználóbarát, akkor mi? Miként kell tekintsek az Arch Linuxra, hogy valaminek az értelmében létezik?
Mi értelme a programoknak, ha azok nem grafikusak? Nem átlag emberek számára van? Mit csinálnak a NEM átlag emberek akik Arch-al foglalkoznak? Hisz kikapcsolódásra, mikor agyölést akarunk, nem hisze, hogy leülünk bonyolult programozáshoz. Nálam a tanulás szokta kiváltani az igényt egy játékra, hogy valami elterelje a gondolataimat...
Nem igazán tudom mit akarok ezzel kérdezni, ezért is fogalmaztam így, remélem ki lehet venni a lényegét, azt ami érdekel.

Közös pont:

Ha van közös pont a disztribúciók között, akkor miért nem használja azt senki? Miért nem a közös ponton keresztül működik minden, a független felhasználói programok tárháza? Nincs ilyenre lehetőség? Arra, hogy a különböző disztrók fejlesztői összefognak és a közös pontra egy közös felhasználói (normál emberekre gondolok) programközösséget felépítsenek, ami disztrófüggetlen és minden Linuxon elérhető?

NAGYO-NAGYON sok kérdésem lenne még, de nem merem leírni, mert szinte biztos vagyok, az eddigi tapasztalataimból adódóan, hogy ezekre sem kapok tökéletes, kielégítő választ. Olyan emberrel pedig még nem találkoztam aki azt mondta, hogy írjak bátran, mindenre választ ad.
Mindenesetre egy próbát megért, remélem itt olyan emberekre találok, akik értik mit kérdezek és arra is válaszolnak amit kérdezek, nem pedig onnan kezdik, hogy a Linux maga egy Kernel, egy mag...stb, amit már én is leírtam.

Szia.

Az Arch Linuxot Judd Vinet kezdte el fejleszteni 2001-ben. Őt az elegáns egyszerűség inspirálta a Slackware, BSD, PLD Linux, és CRUX -ban látottakban.
Vidnet 2007-ben visszavonult, és Aaron Griffin vette át az Arch Linux fejlesztését.

Linux Torvalds írta a Linux kernelét, napjainkban is Ő a kernel fejlesztő csapat feje. / nem LIUS /
A GNU Projectet Richard Stallman alapította, aminek a célja, hogy szabadon, ingyenesen használható programokat fejlesszen.

Az Arch Linux minimális rendszer egy önállóan működni tudó rendszer, ami áll a Linux Kernelből, GNU eszközökből (többek között gcc), és egyéb szoftverekből (pl: vi ). A minimális rendszer nem grafikus, a felhasználó szabad döntése, hogy innen , hogyan építi tovább a saját rendszerét.

Nagyjából szűkösen ennyi. Ha kérdésed van még, légyszi röviden és konkréten tedd fel.

A bonyolultság elrejtése még bonyolultabb rendszert eredményez, és ezért kerülendő. KISS

Üdv, az érdekelne, hogy miként épül fel egy disztribúció.

Van a kernel és a grafikus felület. Ez a két véglet. A kettő között egy disztró áll, például az Arch.
Nem igazán értem a lényeget.

A kernelt is minden disztró magának fejleszti? Vagy Linus kernelét használják a disztrók forrásnak?

Mit ad a kernelhez egy disztró? Ha alapvetőlen a kernelt más írta, aki nem minimalista, akkor hogy lehet még is minimalista az Arch?

A linux rendszermagot Linus Tolvards fejleszti és ő a fejlesztőcsapat feje. Ő dönti el mi kerüljön bele a kernelbe és mi nem. A különböző disztribúció gyártók ezt a kernelt használják, tesztelik és ha hibát találnak benne jelentik a kernel.org bugzillában. Mindenkinek érdeke úgy a Canonicalnak (Ubuntu) mint a Red Hat-nek (Fedora, Centos, RHEL) és a Nowellnek (Suse Linux, Opensuse), hogy működőképes legyen a rendszermag. A Kernel egy rendszermag ami a számítógép hardverei és a szoftverei között tartja a kapcsolatot, vezérli. Erre jönnek rá a különböző GNU szoftverek ahogy fentebb is említették.

Továbbiakban ajánlom ezt a bejegyzést elolvasásra:
https://www.szabilinux.hu/mialinux/linux.html

--
Amíg a test renyhe, az elme dolgozik..

A disztró a kernelből, a GNU szofverekből, és 3th party szoftverekből áll.
A kernel egy kódsorozat, ami felelős a hardver illesztőprogramjainak betöltődéséért, a CPU és a Memória kezeléséért, a fájlrendszerek felismeréséért, és nem utolsó sorban a komplexitásért. A kernel szerkeszthető, fordítható. Sokszor készítettem magamnak kernel fordítást, azért hogy a gépem még gyorsabban induljon, és működjön. Ilyenkor azokat a dolgokat szedem ki a kernelből, amire a saját hardveremnek nincs szüksége, így még kevesebb dolog töltődik be a rendszerindítás során. Ez azonban a kezdőknek nem ajánlott. Nagy általánosságban az összes disztró ugyanazt a kernelt használja. Nem mindegy, hogy a disztró rolling vagy kiadási ciklusokhoz kötött. A rolling disztribúciók sokkal hamarabb adoptálják a legfrissebb kernelverziót a tárolóikba. (Ez azért fontos, mert egy zsír új hardver nem fog megfelelően indulni egy ősi kernellel, mivel az nem ismeri fel a hardvert.) Persze vannak kivételek is vannak gépspecifikus kernelek is a tárolókban, amit a közösség rendre frissít és karban tart.
A kernel egy nagyon minimalista csomag, általában a disztrók nem vesznek el ebből semmit, esetleg inkább hozzáadnak.
A boot folyamat leegyszerűsítve: A bios indul, ami különböző teszteket végez a hardveren (BIOS POST), a Bios ezután átadja a vezérlést az MBR-nek, ide van telepítve pl a GRUB rendszeltöltő, ami definiálja a kernel elérési útját. A kernel egy tömörítet állomány, rendszerint az eleje tartalmazza a kicsomagoláshoz szükséges rutint. A kernel betöltődik. Ezután a rendszertöltő, esetünkben a systemd ütemezi a rendszer betöltődését egy ramdisk fájlból. Ez a fájl már rendszerspecifikus, tehát disztró függő. Az Arch linux, csak minimálisat tesz ehhez hozzá, ezért minimalista.

A bonyolultság elrejtése még bonyolultabb rendszert eredményez, és ezért kerülendő. KISS

Senki nem fog téged győzködni. Használni akarod vagy sem? Egyébként próbáld ki egy ügyeletes windows fan fórumban (nem adok tippet rá melyik, de te is hamar rátalálhatsz) ha úgy kezded a kérdésedet, hogy a (windows xy pedig egyre csak undort keltett bennem.), mit kapsz utána.
Egyébként linux wiki, gnu wiki, vagy gnu.hu stb.
Továbbá a használat szempontjából nem teljesen mindegy, hogy most a kernel és a gnu alapprogramokat hívják linuxnak vagy sem? Az csak az alap. Mi a probléma azzal, hogy összeáll néhány haver és elkészít egy disztrót? Ha ez a problémád, akkor vannak egységes op.r-ek. Ott minden klappol a logikád szerint.

Itt senki nem akar téged semmiről sem meggyőzni. Rajtad múlik, hogy szeretnéd-e használni az Archlinuxot vagy sem. Az átlagos Arch felhasználóktól nem idegen a linux parancssor használata, aminek egyszerű és prózai oka, hogy a linux parancssorban sokkal célzottabban és rövidebben meg lehet tenni dolgokat mint kattintgatva. Ezen oknál fogva gyorsabb célzottabb és egyszerűbb. Ezért nem nagyon ajánlják kezdőknek, hisz a maximális funkcionalitást leginkább parancssorból lehet megvalósítani, amihez nem árt ha ismered a linux disztrók lelkivilágát. Ez persze egyáltalán nem zárja ki, valamilyen grafikus felület/környezet létét/telepítését a gépen.
A disztrok leginkább a kernelhez csomagolt programokat és repokat biztosítják valamint bizonyos kernel variációkat, amelyekből a teljes forráskódhoz képest kihagyhatnak/hozzátehetnek dolgokat, szolgáltatásokat. Pl server kernel, PAE kernel, stb... Az eredeti "vanilla" kernelhez leginkább talán a Slackware áll a legközelebb. A kernel forrását felhasználva a felhasználó is fordíthat a saját hw-jéhez saját kernelt, amely többnyire csak azokat a drivereket, funkciókat tartalmazza, amik az adott hw működéséhez kellenek.
A kernel fejlesztést - ahogyan azt előttem is írták - Linus Torvalds vezeti. Ez azt jelenti, hogy ő és még néhány kernel fejlesztő(csapat) fejleszti a Linux kernelt. Szervezetileg ez úgy néz ki, hogy Linus a Linux Foundationnél dolgozik és koordinálja továbbra is a standard linux kernel fejlesztést. (http://www.linuxfoundation.org/about/leadership) Mivel a forráskód nyílt, ezért bárki belenézhet a rendszer szívébe és módosíthatja is azt. Ezért van az, hogy a disztrok is élnek ezzel a lehetőséggel. A kernel.org bugzillájában lehet jelenteni az észlelt kernel hibákat.
A linux disztrok family tree-jét itt leled.
Közös pont: A közös pont a kernel forrása. Ebből ered az összes disztro és ezt használják is. Ugyanakkor grafikus felületből rengeteg van. Ezek használata egyrészt opcionális (a legtöbb linuxos program parancssorból is nagyon jól kezelhető pl: mplayer, vlc, mencoder, stb.) másrészt mindenkinek más az igénye, ezért sok disztro (többek között az Arch is) a felhasználóra bízza, hogy melyik grafikus felületet szeretné telepíteni/használni.
Ami az Arch filozófiát illeti, azt akkor érted meg igazán, ha előtte volt szerencséd más disztrokhoz is szép számban. Te saját magad alakítod ki/építed fel a rendszered a saját szád íze szerint, amihez a közösség és a disztribútorok adják a segítséget és a programokat/csomagokat. A rendszer felépítéséhez vannak részletes WIKI-k, leírások, amelyek alapján el tudsz indulni. (Az Arch Linux legendásan jól dokumentált még a nagy linux disztrok között is.) Az így a kialakított rendszer valóban a tiéd lesz, hisz - bizonyos keretek közt - te raktad össze az egészet. Ez a tulajdonság adja az Archlinux korlátját és szépségét is egyben.

Köszönöm a válaszolókat, részben informálódtam, sajnos még sok fekete folt van a Linuxal kapcsolatban.
Mielőtt még egyszer valaki megkövezne, Windóz alatt azért nincsenek ilyenjeim, mert NEM érdekel a működése. Azért szeretnék Linuxot, mert felmerült benne a gondolat, hogy több befolyásom is lehetne a rendszerem fölött. Innentől kezdve olvasgatok, de csak átlag felhasználóknak, vagy atom profiknak szánnak leírásokat. Ergo vagy nagyon az alapokat írják, vagy olyan szakszavakat és kifejezéseket írnak le, amiket nem ismerek. Ez most nem is lényeges, tanulom, tanulom, csak közben egyéb kérdések is felmerültek.

Az utolsó előtti válaszoló a rövidségén felül még az írásomat sem olvasta el.
"Senki nem fog téged győzködni" - Számítottam az ilyen megnyilvánulásra és vagy el sem olvastad az írásomat, vagy nem értetted azt meg. Nem kívánok belemenni, de ne csak a cím alapján ítélj, kérlek.

Sztem itt sok kérdésedre megtalálhatod a választ: http://logout.hu/cikk/linux_gyakorlatban_kezdoknek/alapok.html Ugyan már nem mai cikk, de sokminden aktuális most is benne.
A http://szabilinux.hu/lak/lak.html oldalon picit más aspektusból mutatják be a linuxokat.
http://www.egalizer.hu/informatika/nyilt/lnw.htm Ezen a linken a Windows vs Linux közti különbségeket igyekszik közérthetően elmagyarázni a szerző. Ez sem mai leírás, ám segít megérteni a Windows és Linux OS-ek közötti felfogásbeli különbségeket, miérteket.
Jó tanács: Tanulni úgy lehet a legjobban, ha elkezdesz használni egy kezdőknek szánt linux disztrot és mellette sokat keresel és olvasol a téged érdeklő problémákról.

... tanulod meg a legjobban. Javaslom ne az Arch linux legyen a kezdő disztribúciód, hanem válassz valami egyszerűbbet, amivel a, kezdeti dolgok mint az installálás, programok keresése-telepítése, a karbantartás meg az ilyenek könnyen (könnyebben) mennek. Ez egy tanulási folyamat, ha belegondolsz, a winbe se egy nap alatt tanultál bele, nem kezdtél így mint itt.
... érdekesség képen esetleg nézd meg ezt a disztrót: https://elementary.io/
én is ezt használom és a tapasztalat alapján jónak tartom általános használatra
:)

TheKovCorp

Elsőnek egy jó sokfelé particionált játszós merevlemezt javasolnék, hogy próbálgass. Sokáig Arch felhasználó voltam, felhasználóbarát volt, ha megvannak az alap Linux ismereteid/utánaolvasol az ismeretlennek, akkor a doksi alapján olyan sikeresen meg lehet oldani mindent, hogy az Ubuntu fórumon is Arch Doksit linkelnek be, annyira jó. Innen nézve az Arch felhasználóbarát. Egyszerűen be tudod konfigurálni, mert ott a doksi. Utána ha nem b..sztatod, akkor nem megy szét, csak működik. Azért váltam meg tőle, mert a rolling modell miatt, az akkori öregecske laposom vidkártya és WiFi gondokkal örvendeztetett. Az Arch elég gyorsan frissül. nekem ez bizonyult egyedüli hártánynak. Egyébként sikertörténet volt, csak jót tudok mondani róla.
Közös pont: Az, hogy linux az alapja és itt vége is. Ahágyn disztributor, annyi felfogás, annyi merőben más, és mégis sokban hasonló rendszer.
Egy téves felvetésed: Az Arch nem veti el a grafikusságot, csak nem out-of-box grafikus. A Debian pedig nagyszerű desktop rendszer, tapasztalat(Csak szerver rendszerként lett nagyobb híre).
Ha desktopn egyedi igényeid vannak, neked való, a parancssor nem zárja ki a desktop alkalmazást, az összes felhasználói programod ugyanúgy grafikus, mint bármelyik tipikus desktop disztrón. Nincs viszont grafikus rendszerkonfiguráló, csak a Gnome/KDE sajátja. Viszont ilyen egyedül a Mageia vagy az OpenSUSE alatt van. Pl. Debian/Ubuntu alatt sincs. Ezt, hogy az Arch a geekek rendszere, sztereotip dolognak tartom, egyedül telepíteni nehezebb.
Repository: Internetes tároló ahonnan a rendszered letölti a csomagokat(programok)
A disztró(Debian, RedHat, Fedora, Arch) a kész terjesztés, amit a disztributor állított össze a GNU alkalmazósokból és hozta létre a telepítő/Live lemezképet és szabta tesre a rendszert. Valamint ő fogja karbantartani, frissíteni a kiadási/támogatási ütemterv szerint.